A legend�s szerelem

Gala Dal�r�l az a h�r j�rta, hogy egy k�rp�tokbeli hegyifalub�l sz�rmazott, ahol az emberek joghurton �ltek �s meg�rt�k a sz�zadik sz�let�snapjukat. Val�j�ban azonban 1894-ben Kazanyban l�tta meg a napvil�got Elena Dimitrovna Diakonova n�ven. Apja k�zhivatalnok volt, �desanyja pedig mes�ket �rogat� moszkvai �rtelmis�gi.

Dal� �s Gala 1930-ban Port Lligatban

Gala beteges gyerek volt, �s id�nk�nt szanat�riumba ker�lt. Itt tal�lkozott els� nagy szerelm�vel, Paul �luard francia k�lt�vel. Az els� vil�gh�bor� kit�r�se elv�lasztotta �ket egym�st�l, de 1916-ban Gala �tra kelt Moszkv�b�l P�rizsba, hogy szerelm�t felkutassa.

Egy �vvel k�s�bb Gala �s �luard �sszeh�zasodtak. A boldogs�g nem tartott sok�ig, mert a fiatalasszony szexu�lis �tv�gya a nimfom�nia hat�r�t s�rolta. B�r �luard b�szke volt er�teljes f�rfiass�g�ra, Gal�nak egy szerelmi partner nem volt el�g, �s hamarosan szeret�kkel vette k�r�l mag�t. 1918-ban kisl�nyuk sz�letett, C�cile. Anyja nem t�r�d�tt vele, folytatta kor�bbi �letm�dj�t. Fi�i mindig igen fiatalok, j�k�pûek �s nagy szexu�lis teljes�tm�nnyel b�r�k voltak.

Gala szl�v von�sokkal rendelkez�, v�kony, j� alak� fiatalasszony volt. Sug�rzott r�la a szexu�lis v�gy, �gy k�nnyen ismerkedett. Korai szeret�inek egyike a dadaista n�met k�lt�, Max Ernst volt, aki akkoriban k�lt�z�tt K�lnb�l P�rizsba. A fiatalasszony r�vette f�rj�t, hogy k�z�s �gyukba invit�lj�k a n�met g�niuszt.

1929 augusztus�ban az �luard h�zasp�r bar�taikkal a spanyolorsz�gi Cadaqu�sben t�lt�tte a nyarat. A v�roska a fiatal fest�zseni, Salvador Dal� sz�l�v�rosak�nt h�res�lt el. A huszon�t �ves katal�n ekkor m�g haz�j�n k�v�l ismeretlen volt, � maga azonban m�r sokat hallott a p�rizsi h�ress�gekr�l, k�zt�k a szexu�lis kicsapong�sair�l ismert Gala �luardr�l.

 A nagy tal�lkoz�s

Dal� els� l�t�sra beleszeretett a harminc�t �ves asszonyba, amikor megpillantotta sz�l�v�rosa tengerparti strandj�n.

A fest� kor�bban egyszer volt szerelmes, t�rt�netesen egy f�rfiba, Federico Garc�a Lorca spanyol k�lt�be. Gal�t azonban nem zavarta rajong�ja kor�bbi kalandja, toler�ns volt minden szexu�lis t�lkap�ssal kapcsolatban. A fiatalasszony titka az volt, hogy pontosan tudta, mik�nt lehet egy f�rfi nemi v�gy�t a v�gtelens�gig felcsig�zni, an�lk�l, hogy minden esetben kiel�g�l�st ny�jtana. Dal� szint�n furcs�n viszonyult a nemis�ghez. Gyûl�lte, ha meg�rintik, ez�rt legink�bb �nkiel�g�t�st v�gzett (err�l �rulkodik A nagy maszturb�l� c�mû korai remekmûve) �s nagyon szerette m�sok szeretkez�s�t n�zni. Egyel�re nem okozott sz�m�ra gondot Gala hûtlen term�szete.

Dal� csal�dja azonban ellenezte a kapcsolatukat. Igaz az�rt, mert t�vesen azt gondolt�k, hogy Gala drogf�gg�, �s ezzel roml�sba tasz�tja Salvadort. A katal�n fam�lia kitagadta a fest�t, �s Dal� n�v�re, Anna Maria �lete v�g�ig hevesen gyûl�lte a s�gorn�j�t.

A szerelmesek a k�vetkez� �vben Torremolinosban, egy hal�szfalucsk�ban a feket�be �lt�z�tt, m�lyen vall�sos asszonyokat botr�nkoztatt�k meg. Gala r�vid szokny�ban, fedetlen kebellel j�rk�lt �s napozott, �s eg�sz nap nyilv�nosan �lelkeztek �s cs�kol�ztak. A csontsov�ny, �r�lt tekintetû Dal� z�ld �vegszil�nkokb�l k�sz�tett nyakl�nccal fel�kes�tve sz�delgett az utc�kon.

Dal� a sz�rrealista fest�szet egyik k�sei alakja volt. El�dei: Max Ernst, Joan Mir� �s Yves Tanguy m�r el�k�sz�tett�k sz�m�ra a mûv�szeti k�zeget, amelybe �rkezett. Mik�nt Brassai, a magyar sz�rmaz�s� f�nyk�p�sz megfogalmazta: “Dal� volt az az �lomfest�, akir�l a sz�rrealista el�fut�rok oly r�g�ta �br�ndoztak”, szem�lyis�g�vel, furcsa szok�saival k�pviselte a mozgalom legfontosabb jegyeit. Dal� els�, 1929-es ki�ll�t�s�t Andr� Breton gondozta. Az esem�ny hatalmas szenz�ci� volt, mik�nt Dal� k�t filmje, az Andal�ziai kutya �s az Aranykor is, amelyeket Louis Buñuel spanyol rendez�vel k�sz�tettek. Ebben az id�szakban Gala sokat seg�tett Dal� im�zs�nak elh�res�l�s�ben, a k�s�bbiekben azonban �ppen a mûv�szi p�lya megt�r�s�t okozta.

1934-ben h�zasodtak �ssze. Gala ett�l fogva Dal� m�zs�ja, impressz�ri�ja �s hajcs�ra lett.

Gala rombol� munk�ja

Gala nemcsak Dal� munk�ss�g�t, de vil�gn�zet�t is befoly�solta. A moszkvai feh�rterror szellem�t dics��t� asszony hamarosan kioltotta Dal� liber�lis n�zeteit, amelyeket kor�bban Lorca �s Buñuel hat�s�ra vallott. Mindketten Hitlert �s Franc�t �ltett�k. Dal� kijelentette, hogy “a horogkereszt a jobboldal �s a baloldal megb�k�l�s�nek szimb�luma”.

A Dal� h�zasp�r a m�sodik vil�gh�bor�t New Yorkban v�szelte �t, ahol a mûv�sz sokkol� egy�nis�ge �s �jgazdagok megrendel�s�re k�sz�tett, giccsbe hajl� portr�i hatalmas anyagi sikert hoztak. Holott az eur�pai avantg�rdot ki�rus�t�, divatos fest� csup�n Gal�r�l k�sz�tett munk�iban csillogtatta meg kor�bbi intenzit�s�t.

Dal� �s Gala 1978 tel�n New Yorkban s�takocsik�znak.

1948-ban Dal� a spanyolorsz�gi Port Llig�tban, nem messze sz�l�v�ros�t�l bombasztikus interj�kban kijelentette, hogy megt�rt a katolikus egyh�zhoz. Mindezt azut�n, hogy fiatalon a vall�st pocskondi�zta.

A hatvanas �vek elej�re a mûv�sznek egyre megal�z�bb munk�kban kellett r�szt vennie, hogy kiel�g�tse feles�ge p�nz�hs�g�t. Az ekkor m�r hatvanas �veiben j�r� asszony fiatal f�rfiakkal sz�rakozott, akik term�szetesen igen sokba ker�ltek. A leg�rtalmatlanabb szeret�je egy William Rotlein nevû fi� volt, akit huszonk�t �vesen szedett fel New York utc�in. Az asszony leszoktatta Rotleint a drogokr�l, sz�p ruh�kat v�s�rolt neki, �s mag�val vonszolta Eur�p�ba. Veron�ban arra k�nyszer�tette, hogy �r�k hûs�get esk�dj�n neki R�me� �s J�lia s�rj�n�l. Gala kijelentette, hogy Rotlein a legjobb szeret�, akivel �luard �ta egy�tt volt. A fi� meglep� m�don val�ban viszonozta kitart�ja �rzelmeit, val�sz�nûleg ez�rt tartott n�gy hossz� �vig a k�l�n�s kapcsolat. Az aff�rnak Gala vetett v�get, amikor Rotlein egy kisebb szerepre jelentkezett Fellini egyik filmj�hez, de nem v�logatt�k be. Az asszony gyûl�lte a veszteseket, ez�rt azonnal rep�l�jegyet v�s�rolt neki New Yorkba. A fiatalember hamarosan meghalt k�b�t�szer-t�ladagol�sban.

 Megal�z� �regkor

Dal� �s Gala 1978 tel�n New Yorkban s�takocsik�znak.

Gala P�bolban, Spanyolorsz�gban gy�ny�rû kast�lyt v�s�roltatott mag�nak Dal�val, hogy a szerelmeseivel egy�tt lehessen. Dal� csak �r�sos enged�llyel l�phetett be ide. A furcsa h�zasp�rt egy modell�gyn�ks�g-tulajdonos bar�tjuk l�tta el szeret�kkel. Dal� ink�bb csak n�zni szerette fiatal fi�k �s l�nyok k�l�nb�z� �sszet�telû j�tszadoz�sait. Gala azonban szerelmet k�vetelt fiatal bar�tait�l. Azonnal kir�gta azt, akit hûtlens�gen �rt. Az asszony m�r nyolcvank�t esztend�s volt, amikor beleszeretett Jeff Fenholtba, a J�zus Krisztus Szuperszt�r f�szerepl�j�be. Fenholt egy zenei st�di�t, egy Long Island-i h�zat �s rengeteg p�nzt kapott szeret�j�t�l. Dal� gyûl�lte ezt a k�ltekez�st, �s egyszer �gy megverte nyolcvanh�t �ves feles�g�t, hogy t�r�tt bord�kkal k�rh�zba kellett sz�ll�tani az asszonyt. Ezut�n p�nz�gyeit a titk�raira b�zta, akik nem kev�sb� kihaszn�lt�k, mint a feles�ge, �s maguk is multimilliomoss� v�ltak. Egyik�k, egy Peter Moore nevezetû agyaf�rt �r tal�lta ki, hogy Dal� �res pap�rokat �ruljon az al��r�s�val t�z doll�r�rt, amelyekre a k�p�gyn�k�k r�nyomtathatj�k a kor�bbi mûveit. Mivel Dal� �r�nk�nt ezer al��r�st tudott produk�lni, a nyomat�zlet – b�r mûv�szileg lej�ratta a fest�t – hatalmas kasszasikernek bizonyult. Nem mintha Dal� p�nzhi�nyban szenvedett volna, hiszen 1974-ben harminck�tmilli� doll�rja volt. Moore-t egy m�g vesz�lyesebb titk�r, Enric Sabater k�vette. A kor�bban futballistak�nt elh�res�lt katal�n fegyverrel j�rt, zavaros c�geket alap�tott a Dal�-vagyon ellop�sa c�lj�b�l (�t �v alatt tizenn�gymilli� doll�rt keresett a mûv�sz szolg�lat�ban), �s fegyverrel vigy�zott arra, hogy senki se ker�lj�n a h�zasp�r k�zel�be.

Mindek�zben az �reg �s gyenge Dal� att�l rettegett, hogy Gala elhagyja J�zus Krisztus Szuperszt�r�rt. Az asszony rendszeresen gy�gyszerekkel t�mte a beteg, depresszi�s, f�l�r�lt fest�t. Az sem kiz�rhat�, hogy meg akarta m�rgezni. A term�szet azonban k�zbesz�lt: t�z �vvel �regebb volt a f�rj�n�l, ez�rt � halt meg el�sz�r. 1982-ben nyolcvanh�t �vesen hunyt el. Bebalzsamozva, kedvenc piros Dior ruh�j�ban temett�k el a p�boli kast�ly�nak k�poln�j�ban.

 Az �let Gala ut�n

Dal� testileg �s lelkileg teljesen leromlott feles�ge hal�la ut�n. Hi�ba gyûl�lte az asszonyt, k�ptelen volt n�lk�le �lni. Utols� titk�ra, Ropbert Decharnesl, egy l�tsz�lag �rtalmatlan f�nyk�p�sz �s �njel�lt Dal�-szak�rt� folytatta el�dei rombol� munk�j�t. Csal�dj�t betelep�tette Dal� elhagyatott Port Lligat-i h�z�ba, �s gazd�ja k�peit hamis�ttatta. Nemr�giben der�lt ki, hogy az utols� �vekben k�sz�lt Dal�-festm�nyek nagy r�sze egy Isidor Bea nevû fest� mûvei.

Dal� rettenetes k�nok k�zt v�gezte. A k�rh�zban �v�lt�tt az �pol�n�kkel, �sszekarmolta �s lek�pte �ket. Egyszer majdnem meg�gett, amikor az �gy�n�l tal�lhat� cseng� r�vidz�rlat�t�l felgyulladt az �gya. Amikor �g�si sebekkel a klinik�n fek�dt, megl�togatta �t a n�v�re, Anna Maria. “Takarodj, te �reg leszbikus” – �v�lt�tte Dal� az arc�ba, �s kitagadta az �r�ks�g�b�l egyetlen �l� rokon�t. Ezut�n visszavonultan �lt. 1989-ben, nyolcvann�gy �vesen halt meg. � is bebalzsamozva v�gezte, Figueresben, m�zeum�nak egyik mell�k�p�let�ben temett�k el.