Salvador Dal� i Domènech

(Figueres, 1904. m�jus 11 - Figueres, 1989. janu�r 23.)

1904.m�jus 11 - �n sz�letett a katal�niai Figueres v�rosk�ban (Girona tartom�ny). Apja Salvador Dal� Cus� j�nev� jegyz�, anyja Felipa Domènech Ferr�s. 1908 - ban megsz�letett egyetlen h�ga, Anna Maria. Apja Dal�t be�ratta a v�rosi iskol�ba, (Escuela P�blica de P�rvulos de Figueres). 1910 - �j iskol�ba ker�lt, ahol elkezdhette a francia nyelv tanul�s�t (Colegio Hispano-Franc�s de la Inmaculada Concepci�n de Figueres)

 

1916 - ban a nyarat a Figueres k�zel�ben tal�lhat� Mol� de la Torre, azaz Malomtorony falai k�z�tt t�lthette el. A malom a Pichot–csal�d tulajdona volt, akik k�z�l t�bb m�v�sz is kiker�lt. Ram�n Pichot m�vei �ltal megismerkedett az ifj� Dal� az impresszionizmussal. �sszel megkezdte k�z�piskolai tanulm�nyait, �s emellett a Figueres-i Int�zetbe j�rt (Instituto de Figueres). R�szt vett Juan N�ñez professzor �r�in is a Figueres-i M�v�szeti Iskol�ban (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres).

1919-ben meg�lhette els� ki�ll�t�s�t a V�rosi Sz�nh�zban (k�s�bb Dal� M�zeum). Az Int�zet tanul�ival, bar�taival megalap�tott�k a „Studium” c�m� kiadv�nyt, melyben a fest� els� �r�sait publik�lta. Elkezdte �rni saj�t napl�j�t is „Les meves impressions i records �ntims” c�mmel, ezt k�s�bb spanyolul „Un diario: 1919-1920. Mis impresiones y recuerdos �ntimos” c�mmel adt�k ki.

1920-ban apja javaslat�ra felv�telizett Madridba a Sz�pm�v�szeti Akad�mi�ra, ahov� egy rajz alapj�n felv�telt is nyert.

1974-ben el�sz�val �s illusztr�ci�val l�tta el Sigmund Freud k�nyv�t (Mois�s y el monoteismo). Szeptember 28-�n megnyitott�k Figueres v�ros�ban a Dal� Sz�nh�zm�zeumot.

1978-ban bemutatta els� hiperesztereoszk�pikus festm�ny�t New York - ban a Solomon R. Guggenheim M�zeuban.

1979-ben a Francia Int�zet Sz�pm�v�szeti Akad�mi�j�nak k�lf�ldi tagj�v� nevezt�k ki.

1981-ben megkapta Katal�nia Aranymed�lj�t.

1982-ben felavatt�k a St. Petersburgi Dal� M�zeumot (Florida). J�nius 10-�n Port Lligatban elhunyt Gala, akit P�bolban helyeztek �r�k nyugalomra. Dal� ezut�n �tk�lt�z�tt a p�boli kast�lyba, hogy p�rja k�zel�ben lehessen. I. J�nos K�roly spanyol kir�ly Dal�nak a „P�bol m�rkija” c�met adom�nyozta.

1984-ben a p�boli kast�lyban t�z �t�tt ki, melyben Dal� s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett. Ekkor �tk�lt�z�tt Figueres-be, a M�zeum Torre Galatea nev� r�sz�be, ahol hal�l�ig lakott. 1989. janu�r 23-�n hunyt el a toronyban. A figueres-i Dal� M�zeumban nyugszik.